Dr. Endre László, Csizmadia Péter, Fekete Krisztina cikke (Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest)

Egy népesség egészségi állapota nagy mértékben az adott ország gazdasági erejének a függvénye. Egészségünket (durva becslés szerint) a következő tényezők határozzák meg:
- 43%-ban az életmód,
- 27%-ban az öröklődés,
- 19%-ban a környezet és (legfeljebb)
- 11%-ban az egészségügyi ellátó rendszer.

Magyarországot az egy főre jutó nemzeti jövedelem (GDP) alapján a gazdaságilag közepesen fejlett országok közé sorolhatjuk, viszont a születéskor várható életkilátások tekintetében a legrosszabbak közé tartozunk. Ezt nagyrészt az életmódunkból adódó korai halálozásnak köszönhetjük.
1992 és 1994 között 2500 önkéntes magyar felnőttön végzett két felmérés szerint (összkoleszterin szintjük alapján) a megkérdezettek 31- illetve 34%-a tartozott a fokozott kockázatú (5,2-6,2 mM/l) csoportba míg a kifejezett kockázatú csoportba (6,2 mM/l felett) tartozók aránya 16%-ról 27%-ra nőtt!

 

1999-ben az összes halálozás 51,2%-át szív- és érrendszeri megbetegedések okozták és ezek 88,2%-át (tehát az összes halálozásnak majdnem a felét -45,1%-át-) olyan betegségek, amelyek a táplálkozással vannak szoros kapcsolatban. Semmivel sem volt jobb a helyzet 2002-ben sem. Összes halálozásunk 51%-át ekkor is szívérrendszeri betegségek okozták. A heveny szívizom elhalás még napjainkban is 30%-os azonnali halálozással jár. Létrejöttében nagy szerepe van az érelmeszesedésnek. Az erre hajlamosító klasszikus tényezők (alma típusú elhízás, dohányzás, csökkent fizikai aktivitás, magas vérnyomás, cukor betegség, családban előforduló szív érrendszeri betegség) mellett egyéb hajlamosító tényezők is ismertek. Ilyen például a szérum megnövekedett összes koleszterin-, valamint kis sűrűségű lipoproteinhez (LDL) kapcsolódó koleszterin szintje, illetve a nagy sőrőségő lipoproteinhez kapcsolódó koleszterin hiánya.

A túlsúlyos emberek között szignifikánsan több a szív és érbeteg. A túlsúly serdülőkorban inzulinrezisztenciát és abnormális zsíranyagcserét hozhat létre. A testsúly jobban befolyásolható gyermek- és serdülőkorban, mint felnőttkorban. Kóros állapotokat már gyermekkorban fel lehet ismerni és a gondozást feltétlenül el kell kezdeni. Magas vér koleszterin szint esetén legfontosabb a diétás kezelés de extrém értékek esetén gyógyszeres kezelés is szóba jön. Alacsony szérum HDL-koleszterin szint esetén a mozgást kell hangsúlyozni. A diéta legyen zsír és sószegény és kerüljék a finomított cukrok használatát. A fokozott lipid-peroxidáció igen sok zöldség fogyasztást tesz szükségessé.

Ahhoz, hogy ezt a kedvezőtlen tendenciát megváltoztathassuk, nyilvánvalóan az életmódunkon (is) kell változtatnunk. Közismert, hogy egészséges táplálkozással sok fajta kóros állapot (pl. elhízás, magas vérnyomás, érrendszeri problémák, csontritkulás, fogszuvasodás, néhány fajta daganat stb.) megelőzhető. Étkezési szokásaink viszont általában már gyermekkorban kialakulnak és életünk későbbi szakaszában már nehezen változtathatóak.

A feladat ezért az óvodás- és iskoláskorú gyermekek egészséges életmódra nevelése, étkezésük egészségesebbé tétele, étkezési szokásaik jó irányba történő befolyásolása.

 

A teljes cikkért kattintson ide

 


Meggy

 

fruitinfo logo 2

eszakalfolditesz logo

ezerkert logo

 

logo 150 szeles

botesz

Balaton-ker-tesz LOGO kicsi

plakat